"Mindennapi kenyerünket add meg nekünk."

ne dudálj, te gyökér! mit dudálsz?
nézd már, kijött elém ez a gyökér.
vigyázz, mérnek!!!
biciklis.
lovaskocsi kivilágítatlanul.
átszaladt előttem egy menyét.
vadveszély! vigyázz, mérnek!!!
biciklis!
kátyú!
piros lámpa!
láttad? majdnem belém jött!
ott egy ferrari!
vigyázz, csúszik az út!
ónőseső. jönnek szemből.
tragédia  a hírekből.
belerefizik az arcomba.
én is az övébe egy picit.
nem leszek én senkinek adósa.
kijön elém. dudálok.
nem bír lekanyarodni
fél óra alatt? dudálok.
nem vesz észre, belém jön!
dudálok. hiába, nevelni kell a népet,
miközben élünk,
rászólni, ha hibázik.

ne legyen vére  fejemen.

igazoltatás. álljon félre!!!
jó napot kívánok. papirokat kérem.
atompara.
és essokutas lányok
látták, mikor kikanyarodtam,
hogy elment egy fiú haza.
lefeküdt aludni.
aki aztán hajnalokig az
internetet fésülgette,
mint bolond a hajas babát.
próbálta kitalálni mi az.
mától mindent csak ez ád,
hiszen a hagymák városából
makóból a virágok városa lett már.
na de azért ez még nem metropolis,
amik sosem voltak ennyien és ekkorák, mint most.
ó, uram, csak a Mindennapi kenyerünket add meg nékünk,
és ne lassú, hanem gyors legyen.

esőelállító sámán leszek.

a napnak csókot vetek.

tudom, egyszer végleg hazamegyek.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-08 18:35:09
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-08 18:35:09