Az örömöt is
Az örömöt is kimondani – ki lehet?
Nemcsak a csupasz hideget,
a félelemtől, rémülettől összekoccanó fogak
zörejeit, nyüszítő hangokat,
a mélyben gyúló sötét fényeket,
a súlyokat, a lélekbe kövült hiányt.
Valami elfütyülhetőt –
Budát, sétát vasárnap délelőtt a Várban,
Egerben nyári alkonyatot, ahogy
petúniák és tornyok közt ragyog,
karácsony reggelének ébredését,
a Dunára csapó napfény C-dúr akkordját,
aranyesőt, virágzó mandulafát a kék ég
előtt, egy kisgyereket, ahogyan rád,
ahogy más senkinek, csupán neked nevet,
magnézium-fényként fölvillanó
angyalt Visegrád sziklái fölött,
ha lehet,
ha lehetne,
az örömöt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Mintha kő volna (Budapest, 2001)
Kiadó: Liget
Feltöltés ideje: 2010-11-20 23:15:07
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-20 23:15:07
