Visszajárás

Visszahúz az ágy a megmerülésvágy
visszahúz a lélek a seholba
jólesnek a börtönűri séták
de visszahullok én is feldobódva
mert hazám (te csillag-öl te mélykék)
– ágyam fölött plafonnyi tér se tárul –
terólad verselek és esz a kétség
vagy inkább legyintgetek a sárból
visszahúz a zűrös béke csendje
ahonnan potyognak ócska csillagok
ki érdemes volt némi tiszteletre
már észre sem veszem hogy mit gagyog
(visszajár a régi szellem újból
és hazudik csak hazudik a múltról)






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-16 10:41:38
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-16 10:41:38