Labirintus

A női test olyan,
mint a labirintus,
a nő szemébe kell nézned,
hogy a mélyére juss
mert ott van minden:
régi korok, történelem:
honfoglalás,
csatákat megjárt élők,
és a mezőn maradt holtak:
győzelmek és
vereségek.

Tüdejében mesék,
békák és királyleánykák,
a legkisebb legény,
aki az apjának ellenszegül,
gyomrában félelmek
a sárkányfiókák,
sóbálványok, sóhajok,
az egész evolúció, és
lenyelve benne
a remény,
emésztetlenül.

Két combja nem
robusztus Pantheont tart,
bár tartathatná,
hisz elbírja
súlyát a mindenségnek,
de csak őrzi és őrzi
a szerelmet
szemérmetlenül.
Nyit-zár, taszít és kíván:
csak pulzáló
ösztöne áll őrséget.

A női test labirintus
vagy még rosszabb
nincs kimeneti nyílása
és aki egyszer bemegy
nem jön onnét ki élve
a zsigerekben ott marad
belőled valami amibe
ő hal bele: emléked
holtodliglani röntgenképe
vagy érintésed a falakon
ahogy a kiutat keresed.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-03 19:44:01
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-03 19:44:01