Vers-jelek

A vers jel
ha versel
szívlágyan
és nyersen
ringatón
mint a tón
a mélység

A szíve
a lelke
leláncol
magához
ahogy hold-
korongot
fenn az ég
peremén
minden szó
és úgy szól
zeng a szó
legszebben
a szétszórt
csend-neszben
itt mint a
pacsirta
s megigéz
anyakéz
meleggel

Szépsége
melenget
mosolya
éhsége
hol sok a
bú könnycsepp
és árny van
ott vág ma
rést a kés
hogy bölcsebb
jobb legyél
adj s ne kérj
csak mondj már
valamit
a verssel
hát kezd el
mindegy mit
ha enyhít
ha formál
s alakít

Mondj értünk
míg élünk
egy imát
a múltat
és a mát
most tárd fel
míg Áment
hoz az ég

Mondd elég
mert elég
volt a bűn
mi elért
küzdve küzdj
üdvözülj
s vezekelj
hogyha kell
jöjjönek
a könnyek
hogy szégyen
ne érjen
akkor se
ha hagyod
hogy nagyon
fájjon

Csak szólj ránk

Istenem
lásd jövünk
ütött a
mi óránk
s vallanak
a szavak
világot
megváltón
nem vakon
szétfagyott
utakon
hogy jövőnk
csak jövőnk
legyen









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-06 21:21:44
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-10 10:35:00