Csöndes, ősz kolostor...
Csöndes, ősz kolostor,
zümmögő, fura szagú ostor
volt már csak, és volt még
az Öreg: gyóntatópad és szószék.
Ahogy a táblába omlott,
mint ama pisai homlok
vörösbe maró jácintokkal, ha kő is.
Csalt, ha hagyták, ahogy csalták őt is.
Mert jó volt, hogy volt, hogy játszott.
Fenn a gang pelenkázott,
s idővel lepergett az is darabokban...
...az Ő helyére más ült. Jó így, ahogy van.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-08-31 17:20:35
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-31 17:20:35
