Mennyi csend

Mennyi rajtad a vágy – amit szerettem,
bolondultam érte reggel-este,
s kitöltötte teljes napomat a vágy,
átírt időt, magam-mutogatást –
s fölénk került, akárha másik teste
lenne, s nem törődne szerelemmel.
Azóta itt vagyok ázottan-forró
testtel, meg kiszolgáltatva reggel,
este, főként egész nap, s minden éjjel.

És ha majd a végét járom egykoron,
így szólítgatlak éjjel s nappalon:
nem rajtad volt, de benned és belőled,
mi eszem vette ifjan, lelkesen,
mert nem tudtam, ezt szerelemnek hívják,
s nagyobb bölcsességet nem ad a csend.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-25 14:23:55
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-25 14:23:55