Gyermekkorom paradicsoma

itt híd állt régen
de elhordták az évek
meg az emberek
már nincs csak a szürke beton
a patak két partján
jó volt erre kerülni
suli után
volt ösvény is végig a víz mellett
és óriás fák
forgók
csurgók
kanyarok
és csendesebb részek
fürdő és horgászhelyek
egymás után
persze lehetett volna az úton menni
de itt mindig meg lehetett állni
figyelni a halakat
dumálni a haverokkal
elszívni egy cigit
vagy késezni
zsugázni
aztán rohanni hogy a szokott időben hazaérjek
nyáron egész más volt
reggeltől estig errefelé lógtunk
pecáztunk
fürödtünk
rúgtuk a bőrt
voltak nagy verekedések
csak úgy buliból
meg bandázás
aztán ahogy teltek az évek
és ment mindenki erre
meg arra
és minden lassan szanaszét
először a fák tűntek el
később a kanyarokat vágták át
és kikövezték a partot
az ösvényt meg benőtte a gaz
ma már nem jár erre senki
csak vézna kutyák
meg kukázók égetni a kábelt
és isszák flakonból a bort
és itt hagynak maguk után minden szart
bűz van és szemét

ez volt gyermekkorom paradicsoma






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.