KEVEREDJ
Amikor befelé mész a világba:
rengetegbe, hegyre, óceánba,
nem tudod íriszeden a labirint
jelentését, de megbízol a segítőkben.
Őket nem vakítja már a fény,
sötétségre mér' is dermednének -
érted vannak olyankor, ha tudnak.
Tényleg befelé mész? - mondjad!
Ki tudja, ha segítenek, saját
félelmüket osztják: ne másfele -
pedig folyvást reng a tenger,
alja tavaszodik, kihajt - sziget,
megannyi új, hol elébb semmi,
és letűnnek régi, biztos földek.
Ó, utazó, ne keveredj mások örömébe!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
