debrecen
a szobatársak mind hazahúztak
és magadban kóvályogsz a téren
rád szakad a város és mögötted
az a kurva nagy egyetem
mit kezdjél vele a tudással isten tudja
most éber vagy csendben letéped magadról
ami tegnap este a diszkóban még a hajadhoz tapadt
feletted eleven álom ahogy besötétül
az ég elhúztak haza itt vagy egyedül
a város és az egyetem túlórai
magányában mikor omlik rád ez az egész
képzelet isten tudja de túléled ezt is
már egy ideje tudod hogy örökké tart
örökké mint egy beképzelt
daganat
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
