Még 1szer

február tizennégy volt szombat
a klasszikus gitárodat hoztad

daloltam rég megunt ég alatt
akkor még először vártalak
kották meg gyorskávé kockás ing
tél volt még szétolvadt apránként

képzeld el itt járnál még egyszer
próbálnánk úgy tennénk érted te
tetőnkre felmásznánk s rágyújtasz
mellémállsz  a korlátnál szél fújna

álmodtam itt éltél véletlen
kocsmáztunk vizsgáztunk élesben
nincs alku nincsen jel választhatsz
pontokba szedve bármit hagyhatsz

képzeld el itt állnál még egyszer
készen volt minden most végezd el
megtennéd szólnál-e hallgassak
engednéd hogy
eldobott gyufákkal játszhassak

miért is ne megtennénk most egyszer
kész házak szép élet  két ember
nincs több szó füstöt fújsz megmordulsz
hozzám érsz  szél sincs már elfordult

képzeld el zuhannék még egyszer
itt állok készen hogy engedj el
tán nem lettünk  jobbak sem bátrabbak
rászoktam a gyufákra nem láthattad

én csak egy gitárral vártalak
képzeld el
te nagykabátban jössz fák alatt
még egyszer

február tizennégy volt szombat
s te nem csak a gitárodat hoztad





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.