Testi hibák
Zsörtölődnek a neoncsíkok,
mintha csapból folyatnák,
bár odalent a
a négyemeletesek is
rég levetkőztek,
kirakták a háttámlára
a zoknikat és a napfelkeltét.
Majd lefeküdtek a háttérbe,
s a liftaknákban az ilyenkor
kaparó köhögési ingerek
húzó erővel szakadnak fel
a sötétben, ha egy szeplős
hátú panellakásba késve
érnek haza.
Pedig amilyen szégyellősek,
nappal ki sem bújnak a függöny
mögül.
Pedig ember nem lehet saját
maga hűtő mágnese.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
