Irigység



Vitasd el tőlem aszott karminőgyelgésemet
csupornyi életem szalmadicsőséges karimáján,
Virtuóz vértörmelékek tetteid fénymustáros barikádján:
Alattuk tolonc szatírölelés hegyek.

Takard el gyémántszilánkos gyökércsarnokod,
Mit egy dézsányi hiéna kattantyúbőrös ábrázattal
Épített megvasalt tejforrások alatt malterhuzatos alázattal:
titkold, hogy közénk tartozol.

Nekünk nem hagysz, csak kifent krumpliürüléket,
Galambnyerítésedhez beteg bedekkered tájolod:
lökött luftbalón, egy csúcshajón árválkodik

mi meg köpködjük megint a mályvás szotyit,
magatehetetlenül önmagad istápolod:
és szádba vánszorognak a sűrű fénynek.

/ *Karmin - Állati eredetű színezék
//*Bedekker - Útikönyv







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.