Harminc fok van árnyékban. Havas tájat képzelek
magam elé, egy ember által nem lakott,
hó borította tájat.
Árkot ások. Bepárásodik szemem a gázálarc alatt.
Körülöttem állnak, és röhögnek. Hideg sört isznak.
Zsebemben átitatja képed testem verejtéke.
Elképzelem arcod, az elragadtatás pillanatában.
Folytatom az ásást.
Havas tájat látok magam előtt,
ember által nem lakott,
hó borította tájat.
