lebuktam újra
itt vonzóbb a fenék
több híd-szakaszt átkutattam már
dermedt glóriák
Baudelaire-penetráció
rajtam
téblábol az evolúció
a vízfenékbe dobott
szívről esett kő
sincs a
végleges helyén
mint a kimosott lepedő
sem végleg tiszta
figyelem ahogy
ömlik a folyóba
velünk
a csatorna
