tartós lett bennem a kedd
rám rakódott mint a penész.
fényes álomról vak zenész
blúzol halkan. nélküled.
a járda mozdulatlan.
beton kaktusz tüskésedem.
eső emlék kopog halkan
lyukas fedelű éveken.
átcsorog rajtam minden hír
csont kosár fogja hamvaim
szenvedés örök hanga-ín.
gonoszul kimért a vég míg
várom. ne jönne fel. a nap
némán nevet kedd marad.
