testi kérdés

Meddő a test e pokolba tartó
Fekete-fehér véredénytartó
Melyet teremt mindenki apja
A féltett földet így lassan betakarja
A sok hulla, mint mezőt a füszáll
- nem tehet róla- egyenesen áll
Az összes, s az egyik megkérdi a ráncát:
A lepke nem ráncos a szárnyán?
S nem veszti el a bájos fogzománcát,
Mikor elszundít önmaga árnyán?
Ilyenkor nem örül a bársony lepelnek,
S ő nem is érzi a halált tehernek…
Tudod, bárhol alhatsz a nagyvilágban,
vagy felrobbanhatsz egy barna szobában,
vagy kávéházban szívroham, vigyázz
mert lopják az olajt és a gázt,
vagy éhen halsz domb oldalán, ebeddel
nézzed Amstrongot, meg a lusta holdat
vagy M7-esen mit a szmog lepett el
álmos kocsival bambán beléd hajthat,
vagy a hajó víz lepte padlatán
fulladj, vagy a vonatnak pamlagán
vagy idegen várost bolygva keresztül
állj meg a sarkon meghalni, vágül
elvarrni éltednek kettős vonalát.
Vagy épp a hullák mellett a Ríván
Miket másol folyóezüst tükör,
S elmerengünk a múltba visszaríván,
Hogy most tök mindegy, de még gyötör
- talán most is – az általános, bűvös
Kérdés: miért van, mi holnap nincs is?
Meleg, élő, egyszerre közöny; hűvös
Emlékteher és eltemetett kincs is;
És miért hagyja el a tudás fejedet,
Lelked feladod, elcsüggesztheted,
Csupa szépség közt. És gyönyörben járván
Már csak is arra fogsz gondolni árván
Ez most élő, aztán haló
Már csak is arra fogsz gondolni gyáván,
sehol az óra, a perc és leszarod, hogy márvány…
minek a test a tudást takaró,
miért az ének, és miért az érvek
s a példák a fiú, meg a magvető,
miért álljál és miért kapáljál?
S elveszed majdan Aida-lányát?
S a pap, beszélő, alamuszi fő,
Miért a jelek, miért a múltak
Miért a gyertyák és miért a holdak
Miért a fel nem támadó idő…
Vagy végy példának egy szőke hajszálat
Miért felfele nő? Úgyis leszárad
Miért fested át, hisz újra se nő.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.