megkarcolt üvegen át (javított)
Van, hogy már nem a szemek,
a kukák mélyéről kell hogy
előkotorásszalak,
hogy úgy hurcollak magammal,
akár egy dögöt,
s beszélek hozzád
ahogy egy döghöz kell,
holott élő voltál, mindig is velem
éltél, mint egy púp a hátamon
miattad nem lehetett
két vállra fektetni.
Nem, ez már nem a szemek tisztasága.
Nézlek, akár egy megkarcolt üvegen át.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
