nyelvi jelenlétem (...)
mintha leléphetném
a közénk bújó távolságokat
körbe-körbe
formát bontasz
majd visszazársz
mint a követ a tó
ha benne mélyen
tükröződik
eljegyez
mintha nem lehetne a kő
csupán egy kő semmi más
(ami épp a tóba hull)
a gyűrűzés megmarad
de mint aki a tóba esett
és onnan már nem lehet kivonni
úgy adódik össze veled
a kő vagy én
mindegy
csak néma tükröződés
te kisimítod ráncait
és máris eljegyezted
a szavaim közt gyűrűző
távolságokat
én meg lépek
mintha leléphetném
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
