gyöngyöznek bensőmben a szavak
ám a húson túl most napfogyatkozás potyázik
játszik az érzelem
komolyan, felnőtt fej nélkül
s csak azt tudom, hogy vörös minden pillanat
mialatt idegondollak magam mellé az ágyra
három nap hátra, és ott vagyok
a szobánkban
kétmarokra fogjuk, és lecsupaszítjuk a világot
csak a szív marad dobbanásnyi otthonul
és a csókjaink, melyekben hazavágyunk
