Barátsággal, András

RK-nak

Nem nézegetni az erkölcsi kódexet,
összehúzott szemöldökkel a hibákat
nem katalogizálni. Minden defektet
már gondolatban elintézni mi árthat,

s a kezünket tűzbe rakni, meg ilyesmi.
Elkísérsz, mint mondjuk Dantét Vergilius
a sötétben (vak a világtalant). Ha futsz,
utánad szólok: nincs értelme sietni,

de valójában nem bírva az iramot,
kissé félve figyelem új írásaid
születését. A lelked elém kirakod,

és persze kirakom én is, hiszen ettől
lesz barátság közös utazásunk, amit
elkezdtünk, (s a pont helyett álljon itt vessző)






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.