Felsorolás

Ady, Érmindszent. Arany, Nagyszalonta. Áprily, Brassó. Balassi, Zólyom.
Dsida, Szatmár. Jékely, Nagyenyed. Jósika, Torda. Kaffka, Nagykároly.
Kassák, Érsekújvár. Kosztolányi, Szabadka. Kölcsey, Sződemeter.
Madách, Alsósztregova. Márai, Kassa. Mikes, Zágon.
Mikszáth, Szklabonya. Németh László, Nagybánya. Tamási, Farkaslaka.
Tamkó Sirató, Újvidék. Tompa, Rimaszombat. Tóth Árpád, Arad.

Hunyadi Mátyás, Kolozsvár.

Luzsicza István. Apai nagyapám. Érsekújvár.
Balla József. Apai-nagyanyai dédapám. Eszeny.

Petőfi. Segesvár.

1920. június 4., Franciaország. Egy ódon kastély, valahol Párizs mellett.

És a benevelt, imába foglalt gyűlölködés asztalcsapkodása.
És a betáplált, a felejttetni, memóriákból kitöröltetni hivatott testvéri
belenyugvás ideológiája.
És aztán a környező apátia, és újfent szélsőségeskedés, és a
tanácstalanság, a „nem tudom, mit kezdjek vele” emblémáját viselő
kollektív életérzés.

És ezek után, ezek ellenére és ezekkel együtt csak egy be nem hegedő,
újra s folyton felszakadozó seb mély, csendes, szomorú,
hol lüktető, hol tompán zsibbadó, de el soha nem múló fájása.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Igazunk '56, 2003.nyár