Mint tégla a táglára
koccannak bennem a dalok
a Duna fölé álmodott vetítővászon
durva anyagára peregnek a képek
nemsokára tél lesz
jó bő kabát kell majd hogy összeérjen rajtad
s a derekad sem lehet pucér
hogy megcsaljon a csókoló hideg
meg ne fázzatok nekem!
