Sárga láng

Sárga lánggal ég az út,
zölddel ég a park,

szél hiába hogyha zúg,
szó, ha megzavart.

Lábamon se út pora,
semmi sem ragad,

kabátomnak bársonya
bő nyugalmat ad.

Üveghűvös kék ragyog
akác lombja közt,

gyönge szélben indulok,
vállamig füröszt.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Kortárs, 1963 (?)
Kötetben: Nagyító fény (Budapest, 1991)
Kiadó: Széphalom Könyvmûhely