Halotti beszéd
Ma fullad már a nyár, magas a vérnyomása,
Mind elmegyünk, babám, nem nézve hátra,
Csak viszünk magunkkal ezt-azt, képeket,
Viszünk a túlsó partra idézetet.
Hogy: Látjátok feleim szüntükkel mik vogymuk,
Hogy: Isa pur es homu vogymuk.
Mind elmegyünk, babám, ma éppen engem
Szólít a sors, másoknak meg az Isten.
Milyen vidám az ősz, jut neki fűre, fára,
Mind elmegyünk, babám, nem nézve hátra,
Helyet csinál a télnek, mert mi elmegyünk,
Kifúj a létezésből, ma éppen engem
Szólít a sors, vagy értsed úgy, az Isten,
Csak viszünk magunkkal ezt-azt, kincseket,
Egy hangot, egy képet, és a verseket,
Miket szerettünk, és mondogattunk egykor,
A nyár, az én nyaram hol volt, és hol nem volt…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
