majd mind eljöttök

1.

s akkor majd mind eljöttök sorban,
elöl a csókra kész virágárus lány.
szememre szirmot tesz, s a borban,
árván felzokog az elhagyott magány.

én mindig az istenekre ittam,
s nekem gyóntak hűtlen angyalok.
szárnyukra részegen imákat írtam,
de lemosták szavaim hűvös hajnalok.

most itt vannak ők is, fejük leszegve,
suttogják halkan sosem volt bűneim.
ladikom elindul lágy szellőn lebegve,
a felhők szétgurult fekete gyöngyein.

2.

egy asszony ment az úton,
vállán temetők gesztenye árnya.
mögötte felnyögött a föld,
s göröngyös ajkait bezárta.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.