Huzat

Leguggoltál mellém
alagútat formáltunk
gondolataink tehervonatokként száguldottak
valamit szóltál
de én nem akartam hallani
így kifulladt vágyat tömtem a szádba
ott hevert
mint régi gyermekjáték
indiánfejdíszből kihullott toll
közben elrejtettem előled arcomat
hiába tapogattad
az elzárt ajtókat
titkos benyílókat
talán egyedül az előszobai kopott tükörben
láthattál egy pillanatra
mikor az udvarra léptem
és a huzat a karomba mart






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.