harang
odakinn vert moraj kallódik
de a zúgás bennem őgyeleg
csak mi ismerjük a valódit
én meg a harangöntő gyerek
tisztán hallom beszél a rejtély
fülemben motoz sertepertél
csendülő mozsaras karambol
remegtet röpül az aranypor
ravaszak a hangok némelyik
előreküldi a kémeit
mintha sejthetném a dallamot
míg a zsongás gonghatalma fog
mozdulatlan a zajkabinban
figyelem az ünnepi sereg
rezdüléseit zeng a bimm-bamm
idegek végein bizsereg
áram támadt felszabadított
mindig várnak visszük a titkot
a fiú és én az a két árny
át mélyen a csend hasadékán
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
