Tovacsobogó perceimre ráhajlik a bánat
S árnyékában némán hallgatok,
Eldobott gondolataim a semmibe kacsáznak
Apró elhaló körgyűrűk a mondatok.
Múlt szele éled s hirtelen viharrá nő
S kicsavarja még álló reményfámat,
Hiányod fölém fekete pókhálót sző,
S vércsepp festi összeharapott számat.
