Zagyva

A Zagyva most összegyűrt, kék bársonysál, mit Isten a földre ejtett.
Hatalmas víztorony mellett folyik el, szinte mozdulatlan.
Műholdas antennák, madarak a lakótelep házainak tetején. Az égen
cirmos színű felhők, szemétmező. A magasfeszültségű vezetékek hálók
kifeszítve. A végtelen legelőkön birkanyáj ődöng. Egy biciklis,
tízéves forma lány s hangtalan csaholó kutyája ügyel a jószágra.
Közösen terelik őket haza egy félig bevakolt vályogház felé.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.