nagy leszek.

majd egyszer..

Most 160 cm-es termetem
lassan temetem.
Akkor páncéltermekben
a világ legnagyobb pénze,
rajta az én képemmel.
Sokaknak kevés vagyok,
magamnak néha túlsok.
Akkor a legeslegnagyobb!
amiért majd keményen
meg kell dolgoznotok!
Rablók! - engem raboljatok,
gyilkosok értem öljenek.
Kúrvák - értem öleljetek..
Bilincsre verve csuklótokon
rabőrötök leszek
egy fémtáska belsejében.
Szerinted nagyságom túlzó.
Magamban bízó?
Te miben bízol?
Ti mire vágytok..
Nálam ez megérzés,

így lesz.

Szerény kis énem harcol
most versemmel, és
tudom megmenteni se
pénznemen fogom a világot.
Hallhatatlanságom nagyra törő - lehet.
Elnézésedet ezért nem kérem,
tőlem, Te se kérj sosem.
Bocsájtsd azt meg nekem
inkább majd Barátom,

ha egyszer...

Csücsülve a cukorhab peremén,
Fejed felett úszva a kékben,
Meglegyintelek - mosolygok,
Miközben Te azt gondolod,
áá ez csak egy aprócska
madár szárnya volt..





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.