Harsonás bolond

Lázadsz, mikor bűnösök ítélnek el
S béklyót ver rád a szóért sok gályarab
Tiéd a fénybe sikoltó végtelen
Övék, a holt lelkek hulló árnya csak

S nincs erő, mely a bűntől feloldozhat
Se korbács, se bilincs, se kegy, se ima
Vad lovat nem ülhet, nem ostorozhat
Vágtató idő sehonnai fia

Hiába mondják rád:- Harsonás bolond!
Bőröd alatt lángol vulkán mosolyod
Csak értünk csaholsz, értünk haragszol

S az ostobák rád poklok tüzét ontják
Nem számít! Te a remény fogyó holdját
Mindennap a csillagokra akasztod



2007 március 27







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.