a Világvégén..

Léptem - nyomok utánam..
Előttem kitaposott az út, ezen már jártak.
Ez nem az én utam!
Léptem csak másolat,
Követem azt, aki előttem halad..

Itt egy szakadék! - ezen át kell jutnom.
Miért nincs szárnyam, hídat építeni nem tudok.
Ugorjak le? - akkor zuhanhatok..
De én egyszerű lány - nem Isten.
Egy Ember gyilkosa nem vagyok.

Ha kell inkább elmegyek a Világvégére,
Ott érzem az öröklét vár, nem a halál,
Egy kopár fa ágán ülve a Varjú ezt károgja:

de kár..

De káár, hogy nincs tovább, ámde sose bánd!
Mostantól Te vagy az egyetlen, aki idetalált.

S most add tovább: a Világvége is létezik, a Semmi sem hazugság.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.