Aztán kép

Egyszer szexfilm voltam, hangok kalandja:
a háztartásokból kihallható.
Engem néztek nyögve, halkan matatva
s lekapcsoltak, ha kimondták, hogy „Oh!”.

Később nő lettem, a lebegő bájfolt,
s kitettem minden bűnös vágyamat.
A testem könnyű hableányként táncolt,
de ezt mondták: „Csak felpróbáltalak.”

És voltam aktus is, rövidke kis fuccs,
lejárt férjekben élő halk csata.
Te minden este már ilyen elől futsz,
pedig tudod, hogy ez vár csak haza.

A végén aztán kép lettem, a vágyé,
ki fejben él, s halványka gondolat.
De nem lehettem én soha az ágyé:
nevem örökre benned ott ragad.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.