Nagy Gáspár
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
26.
| 2022.09.08 16:07 | Bátai Tibor -- Valahol örökké
|
| Válasz erre | Azt hiszem az egyik -- vagy inkább: "a" -- legpontosabb és legszebb vers, amit magyar költő valaha is publikált március 15-e témakörében.
Nem válik a Dokk dicséretére, hogy anno a mulanDOKK halmazba került.
Igaz, enélkül is halhatatlan, miként a szerzője is. | 25.
| 2013.03.08 16:46 | Ujvári Csenge -- köszönet :)
|
| Válasz erre | Köszönjük nőnapon ezt az igazán szép verset, amelyben bármelyik nő megtalálhatja önmagát. | 24.
| 2013.03.08 09:26 | yf -- Mint a jó halál
|
| Válasz erre | Jó érzés látni a Dokk egyik legszebb versét a KIEMELT AJÁNLATUNK fejléc alatt.
Annyiszor de annyiszor elolvastam már, de mindig megdobogtatja erősebben a szívem. | 23. 22. 21.
| 2011.07.12 15:49 | filip tamás -- Mint a jó halál
|
| Válasz erre | Ez a vers jött be, amikor bekapcsoltam a gépet. Arra gondoltam, hogy a halottaknál ki kéne kapcsolni a 'hagyjön üzenetet a költőnek' funkciót, de miután elolvastam a verset, örültem, hogy mégis működik, mert így legalább le tudom írni, hogy milyen szép ez a vers. | 20. 19. 18. 17. 16. 15.
| 2008.05.25 09:06 | stando -- Igen. :)
|
| Válasz erre | "Hogyan védekezzünk a
vízvezetékek befagyása ellen"
(in memoriam Örkény)
"A HIDEG IDÕ BEÁLLTA ELÕTT
A VÍZVEZETÉKI BERENDEZÉSEKET
A FAGY ELLEN ÓVNI KELL, MERT
HA A HÕMÉRSÉKLET 0 C° ALÁ SÜLLYED,
A SZABADBAN, VAGY KELLÕEN NEM HÕSZIGETELT
FALBAN LÉVÕ VEZETÉKBEN ÉS BERENDEZÉSBEN
A VÍZ MEGFAGYHAT.
A JÉGDUGÓ MEGAKADÁLYOZZA A VÍZ ÁRAMLÁSÁT
ÉS ÍGY A VÍZELLÁTÁST.
HA A HÕMÉRSÉKLET TOVÁBB CSÖKKEN,
A JÉGDUGÓ KITÁGUL, SZÉTFESZÍTI A VEZETÉKET
ÉS A BERENDEZÉSEKET."
FÕVÁROSI VÍZMÛVEK
1986 | 14.
| 2008.05.22 21:27 | -mnemosyne- -- re: most ezek
|
Válasz erre
Előzmény | Nagyon fontos Nagy Gáspár- verseket találtál, köszönet érte! - N.G. kötészete NEM CSAK politikai / közéleti szempontból lényeges: Számára is fontosak a - nem feltétlenül avantgarde - magyar irodalmi hagyományok (itt: Krúdy, Pilinszky, Nagy László-?-). Egyénileg emlékezik, hangulattal (Õszi alt...), versformával (Most és késõn) - Nem "plagizál" : nála így mûködik az ún. "irodalmi emlékezet". | 13.
| 2008.05.22 10:33 | stando -- most ezek
|
| Válasz erre | NAGY GÁSPÁR
Õszi alt gordonkakísérettel
Lám hullásainkban
is van gyönyörûség
a méltó zuhanásban
a csöndes alászállásban
a libegõ esésben
mindig föntrõl lefelé
a föld arca felé
készül a magas égbõl
Isten lába elé
csak levél vagyok mondja
csak boldog szerelmesek
fejére hulló barna gesztenye
a Sétakertben
csupa fuvallat vagyok
és csupa suttogás
de nem a szél játszik itt
ha felhõid ajtaján kilép
a nagy holdas ég
szindbádi éjjel
kökény színétõl égõ
dió ízétõl férfi
birs illatától részeg
álom vagyok Érted.
Most és késõn
Egy szív trappol a virradatban
egy másik föladta magát
a harmadik még itt a mellkasomban
félreveri az éjszakát.
Hóharmat kora
Sárgult hajamban
vörösrézlovak
négy égtáj felé
könnyen botlanak
mert sehogy
és mindig
lötyögõ vasak
csitt-csatt
csitt-csatt
patkószögek
és õrlõfogak
litániája ez
ha május van
gyerünk orgonás
illatokból
dübörgõ
állatokból
megjósolt
hóharmat korából
elakasztani magam
mert utak opálja
nyûtt agyam
túlsó partjait
megint fényesre
csutakolja
ragyog a szõr
de nyeregbe még
senkit nem szavaz
lötyögõ szerencse-vasak
parlamentje
még nem hiszek
már nem hiszek
míg nem sikerül
magunk hátán
megülni trappban
addig sárgult hajamban
agyamban tömörödik
komorodik a réz
vasderessé
négy égtáj felé
lötyögõ pionír
ólomszögeket
havakat sír
fehér majd lesz
most csak
barnuló hajam
Leírom...
most leveszem a képet a versrõl
(mint tejszínt a tejrõl)
leveszem a kezemet róla
aztán leveszem a tollat
a vers alól kiveszem a papírt
(mintha csöpp gyerek alól
a pelenkát ha fölsírt)
letakarom az utolsó sort is
betakarom pokróccal az asszonyt
beeresztem kis berregéssel a hajnalt
kieresztem az ajtónálló macskát
bekapcsolom a 4.30-as himnuszt
(nekem hajnalban se indulót
játsszanak mert különben ha
indulót... nem engedném el
az elsõ huszonöt buszt)
kikapcsolom aztán az éjjelt
ne fogyasszon több setétet
erre fölébred a feleségem
kérdezgeti álmos-szépen
verset írtál vagy most jöttél meg
és én gyanútlanul bevallom
meg se jöttem itt se vagyok
csak ezt a képet kinagyítom
verssé bedobom a forró teavízbe
és mindent a nappalra hagyok
Lebegve már
Mennyi szó,
míg eljutunk a simogatásig
a nyers
nõi húsig, amikor a haj
vitorla lesz
egy tenyér óceánjában,
s a test
tengelye elfordul arccal
lebegve már
valaki leheletnyi melle
fölött és
már nincs több szó, csak
árva hangok
meg nagyon árva, lakatlan
reggelsziget.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: -mnemosyne- | 12.
| 2007.03.19 12:28 | Kertész Anikó -- Gyász
|
| Válasz erre | Mély fájdalommal vettem halálhírét, s azóta is figyelemmel olvasom írásait. Hiányzik ez a tiszta lélek. Nagy szerencse, hogy legutóbbi nagy ünnepünkön hallhattam a rádióban felvételrõl.
Isten áldja haló porában is! | 11.
| 2007.01.17 22:56 | élt -- 57 évet
|
| Válasz erre | http://www.katolikusradio.hu/kepek/galeria/57/IMG_1949.jpg | 10.
| 2007.01.04 15:22 | „Nem voltam bátor, csak..." -- egy mondat
|
| Válasz erre | Még egy vers a pofonok, lapbetiltások, szilenciumok idõszakából - ezt a betördelést követõen emelték ki, és helyére valami grafika került. Illyés - ne térjek ki személyére se így, se úgy - valahogy mégis tudott a versrõl, s adódó alkalommal személyesen köszönte meg azt, hogy valami rendezvényen összetalálkozott a szerzõvel.
Három megjegyzés: egy válasz
Kodály és Illyés ünnepére - 1982
Én együtt látom õket
egy dalban és
egy mondatban
amíg csak itt magyar van
kiadhatatlan versben
megvágott filmszalagon
eldobott hangszalagon
s e század néz rájok
lesütött szemmel - vakon.
*
És ha valamit hiányolnak
a hirtelen-erõsek
az olykor-bátrak?!...
majd figyelem õket
mikor az idõ átrak vállukra is
- szívük fölé - száztonnákat!
*
Mégis õk bírtak a pusztai széllel
az egybeterelt nyájat
körülnyaldosó csikaszokkal
lezsugorított akolban sötét éjjel
is egymásnak kacsintva:
hogy éppen egy okkal több
ha a milliomnyi fásult bégetésbõl
- jópásztorokhoz illõn -
hajnalra pontos hangot
s dallamot gyúrnak.
| 9.
| 2007.01.04 15:12 | „Nem voltam bátor, csak nem merte -- Öröknyár: elmúltam 9 éves
|
| Válasz erre | Öröknyár: elmúltam 9 éves formára nem jön le, nem ilyen a tördelése, hanem egy fekvõ alakot formál, azaz egy egyszerû képvers.
Itt nézzétek meg:
http://mek.oszk.hu/02700/02784/index.phtml
| 8.
| 2007.01.04 15:05 | „Nem voltam bátor, csak nem merte -- Beszélgetés Nagy Gáspárral
|
| Válasz erre | Ménesi Gábor: „Nem voltam bátor, csak nem mertem félni”
Beszélgetés Nagy Gáspárral
http://www.jamk.hu/ujforras/040415.htm
Kor- és kórtörténet inkább, mint irodalom, de nem szabad kihagyni: minden szisztémának megvan a saját júdásfája, ma is rezeg az "ezüstnyár", és "susog a homály követeinek útján s kitünteti õket / lehulló ezüst-tallérokkal érdemeik szerint illõn..."
"A Nagy Imre-vers 1983-ban íródott, de csak egy évvel késõbb látott napvilágot az Új Forrás címû folyóiratban. 1982-es kötetem a Magvetõ Kiadónál jelent meg, amelyért nívódíjat kaptam. A szerzõdés értelmében beadtam következõ könyvem anyagát, melyet 1984 végén adtak volna ki. A versek között volt az Öröknyár is."
Öröknyár: elmúltam 9 éves
a sír
Nincs sehol
a sír a gyilkosok
a test se ITT
Nincs sehol
a test se OTT
a csont a gyilkosok
Nincs sehol
a csont
(p.s.)
egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!
(
"… Noha a lektori jelentésben semmilyen kifogás nem volt a verssel kapcsolatban, az Új Forrás közlését követõen botrány tört ki és leállították a kötet elõkészületeit, a szerkesztõket megrótták. Az én bûnöm sokkal nagyobb volt, mint a többieké, hiszen az Írószövetség felelõs vezetõjeként követtem el. A szövetség helyzetét ellehetetlenítették, a vezetõséget zsarolták, amiért olyan titkárt foglalkoztatnak, aki kétségbe vonja a rendszer legitimitását. Csoóri Sándor mondta nagyon szépen, hogy az Öröknyár soraival egy jeltelen sírra helyeztem el néhány szál virágot, és egyszer meglesz az a sír is, és rajta lesz a virág. Ezeket a verssorokat az az elemi igazságérzet váltotta ki belõlem, amit otthonról hoztam. Mindössze kilencéves voltam, amikor 1958-ban Nagy Imrét és társait kivégezték, majd arccal a földbe, titokban temették el õket.
… többször konfrontációba kerültünk a hatalommal, aminek következtében az Írószövetség léte forgott kockán, az írók fenyegetettségben éltek, mert olyan titkáruk volt, aki nem riadt vissza az igazság kimondásától. Ezért döntöttem úgy 1985. március 12-én, hogy lemondok tisztségemrõl, de a versrõl nem, és továbbra is választmányi tag maradtam. 1986-ban, a forradalom harmincadik évfordulóján jelentette meg a Tiszatáj A fiú naplójából címû versemet. Ezt követõen kirúgták a lap szerkesztõit, a folyóiratot pedig 1986 júliusától betiltották."
A Fiú naplójából
... és a csillagos estben ott susog immár harminc
évgyûrûjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg
susog a homály követeinek útján s kitünteti õket
lehulló ezüst-tallérokkal érdemeik szerint illõn...
...és ha jön a nyüszítve támadó gyávaság
a rémület hókuszpókusza? - akkor eljönnek ablakod
alá a szegényes alkuvások vénei-ifjai mint mindenre
elszánt hittérítõk s beárad a dögszag: a teletömött
gyomor békessége meg az ígéretekkel megtelt szemek
tócsafénye és fénytelen homálya...
...csupán el kéne hinned... de nem hiszed hogy éppen
õk jöttek-szöktek el a maszkabálból hogy éppen õk
azok a független kutyák kik ideológiamentes csontokon
tökéletesítik a fölösleges morgást-harapást...
...nem tudom még hogyan viselem tartósan a szégyent
hogy együtt néztük ugyanazt az eget folyót hangyafészket
és másképp vert a szívem másért pirultam el
másért szorult ökölbe a kezem és másképp láttam
ugyanazt a fát ezüstlõ éveinkkel sújtva súlyos emlékek
alatt recsegni-ropogni-hajladozni büszkén -
de ha több szégyen is társul velem akkor is csak így
mondhatom: míg a szem él látni kell fele-Barátaim!...
| 7.
| 2007.01.04 11:32 | SimonM -- .
|
| Válasz erre | Elhunyt Nagy Gáspár költõ
57 éves korában érte a halál 2007. 01. 04.
A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót 57 éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után, szerdán érte a halál – tudatta a Magyar Katolikus Rádió. „Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelõs emberi létezés igénye határozta meg.
"Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni – költõi szerepvállalásának vezérlõ elveihez mindvégig hûséges maradt” – fogalmazott nekrológjában a rádió, amelynek kulturális szerkesztõségét 2004 óta a költõ vezette.
A katolikus médium vezetõi kiemelték, hogy Nagy Gáspár példamutató személyes bátorsággal akkor vállalta 1956 eszmei örökségét, amikor a bûnösök megnevezése tilalmas beszédnek minõsült.
Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. A Szombathelyi Tanárképzõ Fõiskolán végzett népmûvelés-könyvtár szakon, majd esztétikát tanult. Versei 1968-ban jelentek meg elõször. Pályája kezdetén népmûvelõ és könyvtáros, majd a Móra Kiadó szerkesztõje volt, 1989-ben a Hitel szerkesztõje lett. Az Írószövetségben 1981-tõl választmányi tagként, 1989-tõl elnökségi tagként tevékenykedett. 1989-90-ben az MDF választmányi tagja volt. A leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta.
A fiú naplójából címû, 1956-ot idézõ verse miatt a Tiszatáj folyóiratot 1986-ban betiltják. Szabadrabok címû, 1999-ben megjelent gyûjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteibõl.
Díjai: Radnóti-díj (1977), József Attila-díj (1990), Nagy Imre-emlékplakett (1993), Kölcsey-díj (1994), Balassi Bálint-emlékkard (1999), Kossuth-díj (2000), Magyar Örökség-díj (2006).
Fõbb kötetei: Koronatûz, Földi pörök, Múlik a jövõnk, Szabadrabok és a Közelebb az életemhez.
(Forrás: MTI)
(én a literáról nyúltam) | 6.
| 2007.01.03 22:00 | L.I. -- Mint a jó halál
|
| Válasz erre | 2003 novemberében kezet ráztunk az Írószövetségben egyszer. Mondtam, ígértem: lesz egy meghívásom egyszer Fótra, ha találok hozzá partnert, lehetõséget. Aztán csak a hírek jöttek a betegségrõl, és ma a "jó" halálról. Már nem tudok mást, meghívás helyett csak búcsúüzenetet küldeni.
Legyen békés a nyugovásod, Nagy Gáspár. Mi pedig, akiket kell, nem feledjük néven nevezNI. | 5. 4.
| 2004.01.30 16:20 | Falcsik Mari -- Meghívó
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Gáspár,
hátha... Hátha épp most mégis megnézed ezt az oldalt itt, vagy valaki üzen Neked: nagyon jó lenne, ha eljönnél a Merlinbe február 6-án, ahol a most megjelent kötetembõl (Sanzon nehéz idõkben, Magvetõ) adok kis ízelítõt, Király Leventével beszélgetve. Utána még kávéházazunk egyet az Astoriában - mindebben nagyon örülnék, ha részt tudnál venni!
Ölel
Falcsik Mari | 3.
| 2003.11.30 23:20 | Sz. Ern? -- Verseid a dokk-ban
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Gáspár !
Bár tudom, mert mondtad szombaton, hogy eddig nem ismerted ezt a fórumot, de remélem, hamarosan mégis ellátogatsz ide és akkor megtalálod Falcsik Mari kedves üzenetét is.
Én pedig, élve hozzájárulásoddal, megpróbálom még feltenni ide néhány versedet.
Üdvözlettel: Szemenyei Ernõ, Gödöllõ | 2. 0 25 |
|
