Anzix
Még időben hullanak érett
ágakról az íratlan levelek.
Tél elől menekülök szakállas
angyalok nyírfaarca mögé,
van leheletnyi nyár korhadt
rönkök alatt és földet érve
pattogó autógumi alakúvá
változnak a vörös hónapok.
Hazatérnek messziről érkezők
országutak szürkéin, szaggatott
ritmusban közeledő vonalon.
Ez a nyár is elviharzott,
ahogy a tó hattyúkkal kéken.
Az ég testén sebhely a nap,
láncfűrész a tél, arcok
egy elsötétülő monitoron.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2022-07-23 13:15:50
Utolsó módosítás ideje: 2022-07-23 13:15:50
