A szóközökben (Hévízi szonettek)
Néma a barlang szó zaj mind elül
ma visszhang sincs mi hangot lopna-csenne
egymás csendjébe olvadnánk ha lenne
a szóközökben végtelen nagy űr
Ülünk és csónakunk a semmi része
mobil se szól hisz nincsen térerő
barlangi kő alkalmi szemfedő
magába szív a léthatár egésze
Ma belső hang se int – a gondolat
mit láthatatlan szál feszít belülről
imába zárul hangtalan fakad
és útnak indulnak rejtekhelyükről
a szóközök mögöttük vár a csend
s hogy kész legyek ha megnyílik a bent
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
