Határozatlan névmások szonettje
Valami fagy és valami láng,
egy pontba sűrített világ,
alig nyak alatt, a hát csontján
nyíló, csodás fájdalom-virág.
Valaki fagy és valaki láng,
galaxist bújtató világ,
csillagkarral megérint némán,
virágot álmodón, égi sétán.
Valami más volt valamikor,
gyönyörűséges villanás,
egy terjedő, édes zsibbadás.
Valaki más volt valamikor,
tekintetében lobbanás,
egy dalban legszentebb vallomás.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-02-22 22:06:47
Utolsó módosítás ideje: 2017-02-22 22:06:47
