Ó, és
Ó,
és meddig kell fájjon a kis zsidó,
míg megistenül,
anyagnak hullám és hullámnak anyag,
átcsapása közös gondolatnak,
ahol a szív gondol,
ahol érez az elme,
ahol jelen a múlt,
s biztos a jövő.
Rasszista-e az,
akinek kizárólagos istene van,
aki megköveteli tőle,
hogy adott formában imádja,
és minden más isten nem valamely más fazettája neki,
hanem hamis isten,
az ő követés hamis út.
Kitömött állatokból megmondjuk a természetet;
történelemből az életet meséljük,
de nem tudunk mit kezdeni a fájdalommal, örömünk sincs a túlélésen túl,
árkolt-püffedt szemmel meredünk egymásra, legközelebb a hallgatáshoz állunk.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-07-26 21:27:09
Utolsó módosítás ideje: 2020-07-26 21:27:09
