| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
|
lengyel attila |
| Zacskóisten |
|
Tudok szakítani.
Éppen akkora erővel
rántom meg a zacskót,
és épp olyan gyorsan,
amennyire muszáj.
Perforációnyi szisszenés,
hirtelen zacskóhalál.
Gyors, szakszerű, zacskóisten vagyok,
egy nagy bevásárlóközpontban.
Hosszú folyosó vitt hozzá.
Korhadó fák strandpapucsban,
kongó lépteim zaja, varjúsereg
rebben szét a nővérpult fölött.
A végén volt, jobbra, az utolsó ajtó.
Hónapokig jajgatott búcsúének
néma mintái a falakon.
Havas placcra dobott tépett zacskó.
Nagyanyám még a rolnin lógott.
A perforáció egyetlen fogacskája
harapta utolsó erejével az ittlétet.
Orgonát adott kezembe és
kabátként engem öltött magára
a halál angyala aznap. Fölötte álltam
a virággal és szólítottam. Feleszmélt,
megzörrent, tán megismert.
Később értettem, már csak engem várt.
Az orrához emelt virág, szeme
nagy blendével egy utolsót exponált,
a sárguló mennyezetet vitte magával,
már odaátról mélyet szippantott az
orgona mély lila illatából, és a perforáció
utolsó fogacskája ernyedve elengedett.
Tudok szakítani.
Éppen akkora erővel
rántom meg a zacskót,
és épp olyan gyorsan,
amennyire muszáj.
Gyors, szakszerű,
zacskóisten vagyok.
|
| |
|
 Hagyjon üzenetet a költőnek!
Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listához.
Az e-mailküldési lehetőség megszűnt.
|
|
|
| POFAVIZIT | |
Vezsenyi Ildikó
Ha érdekelnek a szerző versei, kattints a képre!
(Új szerzőért a bal felső sarok dokk.hu logójára klikkelj!)
|
|
| Aktuális nagyítás | |
| DOKK RSS | |
|
A DOKK fennállásának 10. évfordulója alkalmából megtartott rendezvénysorozat anyaga a
dokkestek.blogspot.com -on.
|
|
|
