NAPLÓK: Ötvös Németh Edit naplója Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 10:42 Összes olvasás: 3940718. | [tulajdonos]: Vers | 2019-05-09 17:56 | hátramenetben
lentről nézem minden más tükör posztja hazug parancs lágy arcomon alkony vállamon puska lövésem nincsen talárba csukva tehenem frissen fejt teje megaludt nehézkesen a kézfejemre cseppen amíg becsukom a kaput
írta: Ötvös Németh Edit 2019. máj. 9.
| |
17. | [tulajdonos]: Vers | 2019-05-07 16:06 | csütörtök este
halott a hangom lépteim gyengék elferdült térdem kettétört kérdés szamovár forró teája édes csuromvíz égen napselymes léptek karcos kilincsen csálé a rézcsepp alszom reggelig holnap már péntek
írta: Ötvös Németh Edit 2019. ápr. 28.
| |
16. | [tulajdonos]: próza | 2019-05-02 22:44 | A történet nem valós. Bármi hasonlóság nevekkel, vagy helyszínekkel, a véletlen műve.
Szakadás
Mosolyka értesítést kapott az általa évente látogatott győrkövicsi Nárdocska Opecska szakszerviztől. Figyelmeztették, hogy propelleres triciklijének hamarosan lejár a műszaki érvényessége. A nő a megbeszélt időpontra ellátogatott a helyre, átadta járművének okmányait és az indítókulcsát. Közel egy órás várakozás után Dümdüm nevű munkafelvevő sietős léptekkel indult az üldögélő nő felé. Gondterhelt arccal közölte, hogy a tricikli kiváló állapotban van, mégsem lehet vizsgáztatni, mert a jobb oszlopántos adattábla megsérült. Mosolyka arcán kérdőjelek sorakoztak, szorosan egymást fedve, mert sorban nem fértek el, mivel a nőnek nem volt nagy arca. Dümdüm nem tudott válaszolni a jelekre, sőt, fogni sem volt hajlandó azokat. Elzárta pofazacskójába a választ egy óriási, duplazáras vaslakattal. Mosolykát gyorsan kitoloncolta az épületből és a triciklihez vezette. Megmutatta a hibás oszloprészt. Mosoly szomorúan konstatálta, hogy a négyzetes táblán, átlós irányban, hiányos darab virít. Mintha valaki, vagy valami letépte volna. Tán egy csavarnyúzó táltos pofája harapta ki a hiányzó részt. Elkövette azt a hibát, hogy nem kért fognyom vizsgálatot azon nyomban. Igaz, nem vetheti ezt senki a szemére, hisz sokkot kapott a drága. Mivel egy hete fényeztette a bringát ragyogó pirosra különös figyelmet fordítva az adattábla védelmére, mert tudta fontos szerepét. Dümdüm sem tudott válaszolni a feltett kérdésre, hogy mi történhetett. Feltételezte, a nő a tricikli mosásakor sértette meg a felületet ily cudar módon. Mosolyka nem volt sem kardszárnyú delfin, sem késélező mályvamadár, hogy ilyen tépett szélű, mégis túl szabályos sérülést ejtsen járgányán. Azonkívül nagyon messzi rokona Mazo Istvánnak, aki számára említésre sem méltó saját sértődése folytán. Dümdüm fotózott. Majd közölte, hogy a pótlás negyvenezer bengáli ezüstpíz lesz. Gomoly Mosoly fél aléltan hajtott ki a kapun. Otthonából segítségért távtárcsázott. Roppant kemény légvonalas utánajárást követően kiderült, hogy egy másik szerviz györkövics járásban csupán húszezer bengáli ezüstpízér meg tudja szerezni az opecska tricikli adattábláját. Mosolyt nem fenyőfából faragták, ezért ismételten távtárcsázott és beledöngicsélte Dümdüm fülébe, hogy mennyi az annyi máshol. Délután a számítógép hálózaton üzije érkezett. Feladója Dümdüm. A leírtak a tábla árának csökkenéséről tájékoztatták a nőt. Már csak harmincezer bengáliba kerül. Eljátszott a szóval. Bengáliba vagy Benga Liba?! Milyen érdekes ez a nyelv. De térjünk vissza a komolyabb ábrázathoz. Tehát. Ez a Nárdocska Opecska tricikli szerviz megengedhet magának ilyen fokú árengedményt, hogy egy rántással leakciózza a rendelt alkatrészt, ha túl nagy a pofája a vevőnek? De jó fejek, a saját dugájukban. Ezt az összeget Mosolyka egyértelműen még mindig soknak találta. A hogyan történtre sem tudott választ találni, mivel a matrica felülete a tépett résznél makulátlanul tisztán, hófehéren tündökölt. Mellette pedig kicsit porosan a festett, fényezett felület. Merlin nagy varázsló sem találna erre magyarázatot, csak egyet, ami egyértelmű. A történet pikantériája, hogy Mosolyka tudomására jutott, sorstársa is akadt, egy férfi személyében. Az ő triciklijéről teljesen eltűnt az adattábla. Azt meg lerágták a hódok, akik kiszabadultak a szerelőaknából árvíz idején. Legalábbis ezt a magyarázatot kapta kérdésére a szolgáltatást igénybevevő férfi. | |
15. | [tulajdonos]: vers | 2019-05-01 15:02 | egy régi hangulat
mindenki nyöszörög, sír meg béget, közeljövő fránya végítélet, csapkodja az ajtót szellő fakó árnya, holnap vihar dúl, patikát és gyárat tépked darabokra a nép, hamis hangokat dalolva vonyít majd az északi szél
írta: Ötvös Németh Edit 2019. máj. 1. | |
14. | [tulajdonos]: vers | 2019-04-29 15:43 | Egyensúlyban
Csendes reggel, csipog a fény, zöldülő kert, selyemszatén, béke alszik fűszál hegyén, tücsök cirip halkan zenél.
Ébred lassan, nyugalom száll, ágról, ágra vándormadár, hintát lökdös parányi szél, azúran néz, kacsint az ég.
írta: Ötvös Németh Edit 2018. április 29. | |
13. | [tulajdonos]: vers | 2019-04-29 05:38 | Eplényi nyár
Arany napfény puhán, lágyan átöleli forrón vállam, ajkam ívén mosolyt remél, tikkasztó nap nyár elején.
| |
12. | [tulajdonos]: vers | 2019-04-22 19:39 |
lepleződés
fodros bodros lélektorna pokolban sült diótorta gyomrom lángol kereszt csörren elfekvőben sózott könnyem
bámulom csak nyálam levét tenyeremen cincér zenél
védenem kell arcom testem közakarat megöl engem
írta: Ötvös Németh Edit 2019. ápr. 22.
| |
11. | [tulajdonos]: vers | 2019-04-21 16:44 | K. T. emlékére
hitét elvesztette dagonyás ingovány tekeredett köré rugdalódzott fejvesztetten csak lejjebb csúszott
nyakában nagy keresztet viselt ezüstből szanaszét kunkorodtak tincsei rendezetlenül
élt duhaj módra itta a hegy levét üzletelt Luciferrel ám a hamis hatalom megtréfálta Istenét kérte óvja tisztán vajon és kenyéren mégis fogást talált rajta a Halál
írta: Ötvös Németh Edit 2019. ápr. 21.
| |
10. | [tulajdonos]: vers | 2019-04-21 13:35 | Szerző: Ötvös Németh Edit Éjszakai sünvadászat
Arcom simogatja lágyan, őszi napfény selyemtükre, ez az, amire már vágytam, trillázik egy fülemüle
Sün család araszol hosszan, levélsátor alá bújik, kajla fülű kutya moccan, zsákmányt remél, arrébb kúszik.
Nem bírom az éjszakázást, sötét kényszer lábam remeg, üldözőm mégis vadászát, még egy éj és eret metszek.
Hajnaltáji viháncolás, obégatás, sikongatás, ebmorgásra felébredek, függöny résen kicsit lesek.
Reménykedve nézek szerte, ügye nem megint a "beste", aprócska tüskéjű rémek, tönkreteszik minden éjem.
Persze tudom, éhes pocak törvényt megszeg katat matat, életemre, uzsonnára vágyik ő is a csodára.
Sajnos mindig ugyanaz van, Floyd pofája tüskés barlang , el nem eresztené gyáván, lyukat vágna sün ruháján.
Hiába a kunyeraszó, rimánkodó részrehajló, ki nem nyitná soha száját, állatkáját őrzi báván.
Meggyengülhet szorítása ezért imádkozom, már ma szánja meg valami angyal, ne játszon a kis kacattal.
Nyugodt éjszakára vágyom, ne szakítsa édes álmom, sün riadó búbánata, melynek leszek áldozata. | |
9. | [tulajdonos]: próza | 2019-04-21 11:08 | Szerző: Ötvös Németh Edit Halpucolás
- Pucold meg a halat! - adta ki az utasítást az asszony. A kislány rémülten nézett. - Megint egy feladat, ha nem csinálom, kikapok - gondolta. Keserves tekintetet vetett a fadaraboló rönkön tátott szájjal, dülledt szemmel, kimerevedve pihenő, ezüstszínű szörnyetegre. Az asszony magára hagyta, megint magára hagyta. Igazából nem haragudott rá, hiszen az anyja volt, az édesanyja. Igaz, erről a személyről, mármint az ANYÁRÓL, csupa nagybetűvel, élt benne egy kép, amolyan szeretetteljes, kedves, akihez oda lehet bújni a jó puha fészekbe, melegbe. Neki ez vágyálom maradt, bezzeg a húgának nem. Neki szerencséje volt, nyolc hónapra született, törött kulcscsonttal. Ezzel eldőlt az élete. Tulajdonképpen semmi baja nem lett, helyrejött a lemaradás, a csont tökéletesen összeforrt, de az asszony úgy gondolta, még a széltől is óvnia kell a kis jószágot. A nagylány, a hat évvel idősebb erős, dolgozzon csak. Nem volt ezzel probléma, megcsinálta ő, nem is tehetett mást, mert a vessző ott pihent a sarokban és figyelt. Ha nem úgy történtek a dolgok, ahogy az asszony akarta, fürge táncot járt a csípős ütleg a kislányon. Nagyon fájt. Olyan vastag, kemény hurkák maradtak a combján, hátán, hogy testnevelés órán félve vetkőzött le, állandóan ruhája takarásába bújva, nehogy észrevegyék a lányok és kinevessék. Utoljára akkor kapott verést amikor nem akart elmenni misére. Félt a paptól, mert egyszer hátba vágta. Megmondta, hogy nem megy a templomba vasárnap reggel. Észre sem vette, már a földön találta magát, magzatpózban feküdt, kezével védve testét, persze eredménytelenül. Közben ordítva kérte sz asszonyt: - Édesanyukám, ne bántsál, jó leszek! Kérlek, ne bántsál! Az asszony eltorzult arccal állt fölötte, ütött és suhintott, amíg vastag gyöngyökben nem hullott a kövér verejték kivörösödött arcáról a konyha kövére. Hirtelen megrázkódott, kis zajt hallott. Úristen! Mindjárt visszajön és én még neki sem álltam. Kezébe vette a kést. Nem tudta, hogy álljon neki, soha, sehol nem látta, hogyan tisztítják a halat. Levágta a fejét, utálta, ha nézik, a szörny pedig bámulta azokkal a hideg szemeivel. Utána felmetszette a hasát, zöld lé csorgott ki belőle, meg a kifordult belsőség buggyant a kezébe. Undor fogta el, fájt a hasa. Meleget érzett a lába között, de nem figyelt rá. Belek és mindenféle belső szerv fityegett ki a nyíláson, kitépte és beledobta a vödörbe, amit anyja hagyott ott neki. - Na, jutottál valamire ? - jött nagy léptekkel és furcsa arccal az asszony. - Miért nem szóltál ? A kislány nem értette, miről kellett volna szólnia. Tekintetét látva az asszony megsajnálta. - Hát, hogy nagylány lettél, te, miért nem szóltál, hogy megjött? Megint érezte a melegséget, lenézett. Apró piros sávban folyadék csordogált a lábszárán, már a bokájánál járt. Megijedt. Az asszony bevezette, megmosdatta, elmondta, mit csináljon a puha, fehér valamivel, aztán tejet melegített neki és ágyba dugta, betakarta, kicsit meg is simogatta verejtékes fürtjeit. - Talán mégis szeret? - gondolta a kislány és lassan álomba szenderült.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|