NAPLÓK: törmelék Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 09:49 Összes olvasás: 25006105. | [tulajdonos]: equality | 2020-06-05 20:26 | Mai élményem. Nyelvvizsgáztatunk, a vizsgázók egymással vitatnak meg egy témát:
Egyenlőség az oktatásban/munkahely keresésben. A segítő kérdések közül az egyik, h milyen hatással van a családi háttér, a munkatapasztalat, a kor és a nem mindezekre. Vizsgázók egyetértenek abban, h Magyarországon teljesen egyenlő esélye van mindenkinek, legfeljebb a kor van némi hatással, mert 16 év alatt nem igazán lehet elhelyezkedni.
Nem aról van szó, amit a fiam mond nekem, h nyelvvizsgán csak beszél az ember össze-vissza, arról, amiről éppen képes beszélni, a srácok szemlátomást hótkomolyan gondolják.
Helyi tenyészet, mindketten a gimnázium tanulói, és nem először szembesülök ezzel a jelenséggel diákjaink kapcsán: ők a jó helyre születettek, az előnnyel indulók, de erről mit sem tudnak. Hanem úgy viselkednek, abban élnek, h ez a a normalitás mindenkinek, s ha viszik vmire, az az ő érdemük, aki meg nem, az az ő sara, mert nem dolgozott, akart eléggé.
Az egyenlőtlenség nyerteseiben fel sem merül, h nincs egyenlőség. (Mentegethetném őket azzal, h fiatalok még, de én ezt tudtam ilyen idős koromban is. Mert téged másképp neveltek, mondja Áron.)
Az emelt szintű érettségik hallgatása közben is szemet szúrt, h a vizsgázók mindegyike ugyanabból, a nálam tehetősebb vállalkozói, középvezetői réteg gyermeke volt. Abból tűnt ki, amikor a hétköznapi, magától értetődő dolgokról beszéltek. Mert rendre olyan környezet, tevékenység villant, ami csak bizonyos anyagi szint felett engedhető meg. Egyetlen egy nem volt közöttük, aki szegényebb sorból származott volna. Nyilván, mert azok nem akarták annyira. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|