NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-04-24 00:14 Összes olvasás: 169339| 743. | [tulajdonos]: bonctan | 2018-11-11 19:28 |
Tegnap volt a szalagavató. Ma meg sütött a nap. Tegnap is, de már tegnap is másképp. Ahogy írtam, a táj, amit pl a buszból látok jövet-menet kezd feltöltődni tartalommal. Bennem is süt valami könnyű és tiszta öröm. Hajlamos a megbocsátásra. Ettől, hogy elképzelem, h érdekes lehetek, mint ember, mint nő.
És észlelem, h már hozzá is fogtam a történetkreáláshoz. De továbbra is inkább úgy fest ez, h mintha elöntött volna egy enyhébb boldogsághullám, de aki végül is elindította az valahol nagyon a peremén van, szinte kívül rajta. (Persze, tudnék gyengédséget érezni, ez már most benne van, de kurvára nem fogom magamnak megengedni, hogy.)
Érdekes, h miért tartok már itt, mikor semmi nem történt. Mintha menne ez magától. Az előző 5 évig tartó kínlódásnak is fény volt az elején. De ott volt sztori, nem is akármilyen. Mindegy, h utólag lebomlott. De itt semmi nincs. Az bontja virágát bennem. Nem tudom komolyan venni. Csak közben meg könnyű vagyok és egy napja nem gondoltam arra, h meghalok. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
