NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 18:09 Összes olvasás: 169034| 737. | [tulajdonos]: zavar | 2018-11-03 12:15 | Kicsit fel vagyok dúlva. Most, amikor a legjobban kellene szeretnem a szüleimet, még megbecsülve a hátralévő időt, és azt a közösen töltöttet minél értékesebbé, örömtelibbé tenni számukra, tegnap, mikor a temetőkbe vittük őket, volt egy nagyon rossz jelenet, mikor anyukám meg is kérdezte, miért kell nekem mindent elrontani. Egyszóval újrajátszottunk dolgokat kamaszkoromból, ami anno elég viharos volt és én vesztettem. Azon kívül, h meglepődtem azon, hogy mennyire kiborultam pillanatok alatt (képtelen voltam megszólalni, ezt muszáj lesz tisztáznom, h ezt a beszédblokkot mi váltja ki, mert így hátba támad mindig, mikor megtörténik, készületlenül ér), ahelyett, amit éreznem kéne és amit érezni akarok, megint ott találtam magam abban, h mitől is nem volt könnyű a gyereküknek lenni, pontosabban az idősebb, introvertált lánynak lenni.
Sok mindenre rájövök utólag, vannak sarokpontok az életemben, ahol -utólag tudom- rosszul választottam, de a tegnap éjjel félig azzal telt, h láttam, mennyire be voltak szűkítve a választásaim. Stb. Nagyon rossz az időzítése ezeknek a gondolatoknak.
Rebivel végignéztük az 1 liter könny című japán tévésorozatot. (Ő akarta.) Egy okos fiatal lányról szól, akit 15 évesen gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizálnak. Először folyton elesik, aztán egyre nehezebben jár, ír, beszél, eszik. A szelleme ép marad, de a teste felett egyre inkább elveszti a kontrollt. Nagyon kemény, pláne, h elejétől fogva lehetett tudni, h mi lesz a végkifejlet. Ami miatt mégis jó volt az az, h megmutatta, hogy lehet még így is élni. Mert valahol mindannyian ezt éljük, csak időben jobban kihúzva és nem ennyire lecsupaszítva. Ahogy hiába lett volna képes rá az agya, nem tudott továbbtanulni, meg ahogy minden nappal szűkültek a lehetőségei. Mondom, erőt adott, pláne, h apámnak is valami hasonló baja van most. Az utolsó rész vége azonban sajnos nálam sok mindent elrontott. 20 éves koráig írta a naplóit, amiket aztán kiadtak. Azért addig, mert utána már sem beszélni, sem tollat fogni nem tudott. És a sorozat itt egyszer csak kiírta, h '5 évvel később', és jött a rövid jelenet, h meghalt. 15 évesen lett beteg, 5 évig írt. És aztán még élt 5 évet, mikor már semmit nem bírt csinálni. Ez a második 5 év számomra lerombolja a film pozitív lezárását és azt a reményt, amit addig adott. Összeszorul a szívem. Félek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
