NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 09:07 Összes olvasás: 169303172. | [tulajdonos]: dream | 2015-11-03 07:13 | Gyakorlatilag nincsenek vágyteljesítő álmaim. Nem tudok hazudni magamnak ezzel kapcsolatban álmomban sem: nem szeretnek. Odáig megy legfeljebb, h LÁTOM szerelmem tárgyát, 1x mutatott esélyt az érdeklődésre az évek alatt, de nem tudtam a közelébe jutni akkor sem. Ezt csak azért, mert vigasztaló álmom volt. És olyan szép, h nem tudom leírni. Évek óta szerettem vkit, aki ő volt, de mégsem ő. Vonaton ültünk, ott volt és piszkált, aztán meg nem törődött velem. Sokan voltak ott mások is, azokkal volt, úgyhogy elmentem biztosan abban, h nem fog neki feltűnni. Vmi kolesz/albérletfélében kötöttem ki és azt csináltam, amit egyébként tegnap este ténylegesen is: a szégyentől és bánattal némán összecsuklottam az ágyban. (Tényleg ez volt tegnap, lefeküdtem aludni csodálkozva, h ugyan honnan jön még mindig ez a fájdalom, mással van, akihez hű és akire épít, de gyötri az elhagyottért - aki nem én vagyok - a bánat, de ezt tudtam eddig is, akk mi van megint). Egyszercsak érzek egy tenyeret a hátamon, pont mikor arra gondolok fejem a párnába fúrva, h ez a póz mindent elmond arról, amit érzek szavak nélkül. Biztos vagyok abban, h a barátnőm az és nem ő, mert az kizárt, h ő legyen, de ő az. Zavarban. Aztán jön az a rész, amit képtelen vagyok leírni, semmi különös, csak ülünk egymás mellett, az arcunk, a nyakunk egyre közelebb, nem érünk egymáshoz, de érezzük a másik bőre alól áramló meleget és, igen, szeretetet. Aztán ki kell találnom, melyik versre gondolt, és kitalálom: Semmiért egészen. Felébredek és rájövök, h nem ő volt az, ő, de mégsem. Ez az, amit üzent ez az álom: egészen (mert az érzésben részemről benne volt minden, amit a szerelemről tudok és amire csak képes vagyok jó értelemben), de ez a semmiért történt. ő nincs. és ez nem baj. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|