NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 07:02 Összes olvasás: 1676651492. | [tulajdonos]: f | 2021-02-19 13:43 |
Ma ez megy a fejemben, franc se tudja, mért.
Weöres Sándor: TÜNDÉRSZERELEM
Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam, fölém-simuló tótükörben mindenem fájt, sások éle összevagdalt, bocsáss be, bocsáss be! Ott a felhő puha ágya, selyem holdfény borul rája, ne gyere az én szobámba.
Lángod voltam, forróságodat sírva hordtam, kopár égen meddő szívemtől perzselődtem, mégis fáztak a virágok, bocsáss be, bocsáss be! Ott a felhő puha ágya, bársony holdfény borul rája, ne gyere az én szobámba.
Lelked voltam, lelketlenek közt bandukoltam, fakó vízben merev-szemű halakat láttam, s fáradt bivalyt bámulni a hídról, bocsáss be, bocsáss be! Legyél újra kezem árnya, legyél újra szemem lángja, ne gyere az én szobámba.
Árnyad voltam, lángod voltam, lelked voltam, bocsáss be, bocsáss be!
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!