NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 03:29 Összes olvasás: 168952| 1469. | [tulajdonos]: Thursday | 2021-01-14 19:13 | Ma végig hallgattam egy telefonbeszélgetést, ami félig arról szólt, h holnap le legyek váltva ügyeletben. Egyszersmind azt is jelentette, h holnap sem foglak látni, legalábbis a legkínosabb, kommunikációt igénylő része ki lesz küszöbölve. Ezt a beszélgetést nem akartam végighallgatni, csak egyedül voltam a beszélővel a tanáriban, s kénytelen voltam.
Ha pár hónappal ezelőtt lenne, akkor most többféle, egymással nem harmonikus érzés lenne bennem. Most annyit tudok, h ez nem változtat semmin. Az, h nem értelek, nem újdonság, hanem alap. Tudom, h nem is foglak, annyira mások a referenciapontjaid, meg az egész működésed. Fix pontok, miheztartásom végett:
1. Ha cselekszel, csak magadért, értem biztos semmit meg nem tennél, de ez, azt hiszem tágabb, nem igazán hozol áldozatot senkiért.
2. Mindegy, h beleolvastál-e ebbe tavaly óta egyszer is, mert úgysem értetted volna, úgyis tök mást értettél volna, mint amit közölni próbáltam. Hogy ez ne legyen ilyen egyszerű, azt hiszem, a legpontosabb közelítése ennek az, h random ezt-azt közben mégis, de anélkül, h abból bármi következett volna. Összefüggés nélkül. (Ilyen random módon vettél időnként emberszámba, tűntél kedvesnek. Egyszer sem vonatkozott ténylegesen rám, vmi történt veled előtte, aznap, olyan lábbal keltél, de semmiképp nem azért, mert a véleményed változott pl)
3. Előzőből következik, h tök felesleges ezt tovább írni rólad. Mindegy, h beszélek hozzád, vagy sem, mert nem értenéd úgyse, nem változik tőle semmi.
4. Amit most jobb híján úgy hívok, h a velem kapcsolatos nonverbális ámokfutásod, a számomra teljesen értelmezhetetlen pillantások, meg hangszínváltozások stb, azokról tudom, h jelentés nélküliek. Teljesen érthetetlen, h miért vannak, mikor vannak, de meg se próbálom megérteni, mert az én gondolkodásom, működésem szerint ilyen egyszerűen nem létezhetne. Ahogy az ignő kapcsán máshol írtam, össze tud ez állni logikusan, csak piszkos rossz perspektívából nézem. Mint mikor egy képen csak bizonyos szögből látszik az ábra. A többiből meg félig, vagy teljesen katyvasz. A legreménytelenebb a megoldás szempontjából, ha az ember a félig katyvaszt erőlteti, akarja kijavítani, mert akkor az életben nem jut el a megértéshez.
Szóval, bármennyire úgy tűnne is olykor, nem mi vagyunk a téma, hanem vmi más, a jó ég tudja mi. Egy nagyobb kép része a dolog, amire nem látok rá, vagy mellékhatása vminek, amihez semmi közöm.
5. Nem szabad bízni a benned lévő jóságban. Bármikor elkövetsz ellenem bármit, ha vélt érdeked úgy kívánja.
6. Nem örülni semminek, nem hatódni meg veled kapcsolatban semmin. Mert - kb 23-adszor írom le- onnantól kezdve vagyok sebezhető.
(Nem akarom azt érezni, h bántalak, az csapda. Meg nettó hülyeség.) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
