NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 11:32 Összes olvasás: 169152| 1383. | [tulajdonos]: patterns | 2020-09-23 17:29 | Jó vagyok abban, h kiszúrjam a mintázatokat. Többek közt ezért voltam valaha jó matekból is (már nem), de tágabb ez ennél, mert élő sztorikban, emberi viselkedésekben is észreveszem a mintázatot. Esetenként olyat is, ami az a tartomány, h az illető se tudja magáról. Meg, mint sokan, Miss Marple nyomán az analógiákat egymásra hasonlító emberek között. (Ez utóbbi úgy megy, h jön a déjavu, h ezt már láttam vkitől, átéltem egyszer lényegét tekintve(!!) ugyanígy vkivel. S ha sikerül felhozni, ki az a másik, akire ő most emlékeztet, az segíthet megérteni, mi a fasszal van dolgom éppen. (Óvatosság kell ehhez, meg őszinteség, különben nagyon félremehet, de kurvára lehet érezni, h mikor becsületes magával az ember, nem hagyom magam maszatolni.)
Nem akarok megúszni semmit.
Visszatérve a mintázatokhoz, s egyben reagálva is a megható , mert együttérző, engem embernek tekintő kommentre, love sztorim főbb szereplőinek egyáltalán nem ez a véleménye. Fiatalembert ma nem is láttam, tehette, nem volt ma órája, más kérdés, h egy hete, meg azelőtt is ilyenkor is bejött. És allé, itt egy mintázat, ez bizony már pont ugyanígy megtörtént egyszer. Tavaly is pont szerdán nem volt órája (fele annyi van órából neki, mint nekem), de azért október közepéig ennek ellenére bejárt aznap is, akkor viszont abbahagyta. Akkor, mikor írtam neki kedden, akkor másnap volt az első szerda, h nem jött be. Csütörtökön meg helyre lettem téve, h részéről se volnzalom, se érzés, és semmiféle kapcsolatot nem akar.
No. A tegnapi irományaim, ha olvasná őket, felháborítanák. Nem tom, h az abnormális (erősségű) érzés miatt, vagy mert azt olvassa ki belőle, h hibáztatom, pedig nem, mert attól nekem nem jobb, ha bűntudata van, abból ugyan nem lesz szeretet sose. Tavaly az ítéletemet előbb megkonzultálta az édesanyjával, konkrétan ettől féltem én a számlálóm 100-as megugrásánál, h most már ez a nő is olvas. Pedig ő zsigerből utál, mióta ott vagyok anélkül, h kiváncsi lenne rám. Vele viszont találkoztam ma, arca mint a kő.
Szóval mintázat. Holnap bűnhődni fogok azért, amit írtam. Mivel nem vállalhatja fel, h olvas (néha), ezért üzenet nem lesz (remélem), csak tippem szerint megszűnik minden pozitív jelzés irányomba, a leány irányába viszont egyértelmű, látványos dolgok lesznek.
Ugyanis ez a sztori így működik, illetve ezek a szereplők így.
Köszönöm a kommentet, mert segít abban, h ne adjam meg magam teljesen ezeknek az értelmezéseknek. Mégpedig azért nem, mert nem jószándékból, vagy emberségből születnek. (Nem kell sajnálni, bűnösnek tartom magam. De a férjem ellen követtem el, nem ellene.)
Szakirodalom: Kodolányitól a Szép Zsuzska (nyilvánvaló okok miatt), Sarkadi Imrétől az Oszlopos Simeon jutott eszembe ma többedszerre. Az utóbbi rejtélyesebb, h pontosan mi az, ami előhozza, azon még gondolkoznom kell. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
