NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 09:56 Összes olvasás: 1691421049. | [tulajdonos]: csere | 2019-12-05 21:55 | Tudod, az a nevetséges, h én csak azért írtam akkor, mert nem ültél mellém. Illetve leültél, aminek megörültem, de a következő pillanatban felpattantál és nem voltál sehol. Most már össze-vissza emlékszem mindenre, de asszem, nekem elég lett volna, ha akkor ott maradsz. Talán 3x-4x ültél le mellém összesen egész ismeretségünk alatt, de attól én olyan rohadt boldog tudtam lenni. Nem tudom, kinek beszélek így E/2-ben, persze, tudom, miket írt. De most nehezen tudom elképzelni, h bármi másképp lenne most, ha nem írok akkor. Akkor se ülne mellém többet pl. Egy esztétikai élmény egyébként, de lemarja a védőréteget rólam, ha tartósan ki vagyok téve a látványnak. Aztán marja tovább, ami alatta van. Tegnap az ötödikeseimet vittem osztálykirándulni. Nagyon sokat kaptam ettől, körbepólyált védelemmel. De továbbképzés végére alig volt belőle vmi. Nem igazán szeretnék megint úgy kiborulni, mint tegnapelőtt, de ki vagyok szolgáltatva, mert nincs begyógyulva egyáltalán. Azt hiszem, felesleges bármilyen taktikával próbálkoznom. De mindenki cserélhető, az én nyomorult szerelmi történeteimnek is megvan a sablonja. (Innen tudom, h milyen szaroknak nézek még elébe, és azt is, h nagyon nem lesz könnyű túlélni őket, mert minden ismétléssel jobban fájnak ugyanazok a motívumok, mintha magukra szednék az előzőeket, vagy mi). De maga az, h volt már ilyen, azt jelenti, legalább nem fogok egy reggel arra ébredni, h számomra ő nem cserélhető. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|