NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 12:34 Összes olvasás: 169159| 993. | [tulajdonos]: Monday | 2019-10-14 18:28 | Ennek nem tud jó vége lenni. Fáj, zuhanok, sehol semmi remény. Az állásváltoztatással felszámoltam magam, kiszaggattam tövestül. Nem elég ez rohadt szerelem, nem tudom semmilyen feladatom jól végezni, pedig kulcsfontosságú az önazonosságom szempontjából. Csupa olyan feladat, ami viszi az idót rettenetesen, rettenetesen leszív minden energiát és zéró sikerélményt ad. Szar vagyok minden téren és full time szar, nem marad idő, h esetleg az élet más területén ellensúlyozzam vmivel vhogy.
Engem nem lejhet csak úgy, önmagamért szeretni, engem azért szeret, aki szeret, amit adok, a teljesítményemért. És most lyukra futottam, mert nem tudok teljesíteni.
Az is zavar, h a Jokerben (SPOILER!!) kiderül, h képzelte, téveszme volt a románc, a nő érdeklődése. Felmerült bennem, h mi van ha tényleg szószerint elmebeteg vagyok és téveszméim voltak vele kapcsolatban.
De még így is, ha fáradtabb vagyok, mint most a pihenésmentes hétvége után, és rossz dolgok, kudarcok érnek osztályfőnökként, akkor extrém módon szenvedek attól, h ő ... basszus mindentől. Attól, hogy nem vagyok neki semmi és hiába látom be, h jól van így és mit is akarnék tőle, egy ilyentől, aztán meglátom kiírva, h holnap helyettesítik, mert nem lesz, mert repülőiskolába megy és ettől a wc-ig meg se állok és csak bőgök tehetetlenül. Az egész fáj kegyetlenül.
Remélem, ha egyszer kialszom magam, jobb lesz. (Péntek) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
